Toboe és Quent |
Fehér |
2006.12.30. 21:43 |
Toboe bágyadtan kelt fel, zihálva, remegő végtagjait keserves mozgásra kényszerítve, amint halványan kopogó cipője mögött forró csöpögéssel vöröslött a vércsík, amit maga után húzott. Szemei halványak voltak, hideg ajkai mögül sóhajtozó csalódottsággal siklottak elő gyenge szavai, miközben egész lénye remegett a fáradságtól:-Sajnálom... Quent rekedtesen visszanézett rá:-Én voltam az, aki rád lőtt... Toboe tovább lépkedett óvatos, lejtős nyögésekkel:-Tettem egy ígéretet Bluenak, hogy megvédelek...De elbuktam. Bocsáss meg...Bárcsak...Életed végéig melletted maradhattam volna, ahogy Blue akarta, hogy vigyázzak rád..-csuklott el ziháló hangja, amint térdre esett, majd a halványan csörgedező hófátyol fehéres pelyhei közt vonszolta tovább magát farkasként. Lihegve, lihegve, minden erejét összeszedve, hogy elérje Quentet... Majd amikor odaért meleg nedvességet csúsztatva a kopasz síkon, megkönnyebbült bágyadtsággal leejtette magát a férfi kezére és csilingelő hanggal megszólalt:-Engedd meg...Hogy itt aludjak... Quent álmos tekintetében meglepettség hunyorgott, miközben simogatni kezdte Toboét, ki fénytelen, bágyadt nedvességgel tekintett a hófátyolra, majd azon túlra, míg elfáradt a merengő nézelődésben, és szépen-lassan behunyta szemeit...
|
Tsume és Toboe |
Fehér |
2006.12.28. 18:05 |
Tsume makacsul elfordult Toboétól, ki kedves és barátságos arccal guggolt mellette a szürke homály sziklás ködében, miközben nyugodt morgással suttogni kezdett, ridegen maga elé meredve:-Nem bízok senkiben...Ezért bennem sem bízik senki. A dolgok így szépek és egyszerűek maradnak... Toboe elmosolyodott:-De...Én kedvellek téged Tsume.-szűkültek össze naiv kedvességgel barna szemei
|
Kiba és Tsume |
Fehér |
2006.12.28. 11:51 |
Acsargó farkasok meredtek rá egymásra, mik eltaszították magukat a mocskos, fémes talajról, mit szaggató és tépő vérrel gyöngyöztek össze.
|
Kiba és Myu |
Fehér |
2006.12.28. 10:30 |
Kiba lehajolt, hogy oltsa szomját az édesvizű tavacska csörgedező habjaival, mire vidám, játékos kacagás harsant fel a levegőben. Mikor feltekintett, a túloldalon egy lány guggolt és nézte őt lila szemeivel, alatta a vízfátyol szivárványos tükörképében úszott a barátságos hiúz.
|
Cheza és Kiba |
Fehér |
2006.12.28. 09:05 |
Kiba barna tincsei görcsös keserrel lengtek meg, miközben ajkai mögül apró vérfolyó csíkozott elő, amint a szemeinél lévő vörös és forró maszatosság száradó
nedveivel Chezához simult, keméyen átölelve, érezve a húsába mardosó körmöket, mik remegve csikorgatták elő fáradt testéből a nedvességet... Vérük lassan eggyé vált, a lány könnyes szemeivel a bágyadt, színtelen égre meredt, majd felsóhajtott:
-Keress meg...
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…
