K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk

A farkasok nyelve	A cikket Kiba k�ldte	2007.07.12. 08:45
A t�rsas �let fontos r�sze �s eszk�ze a szagjelz�sekkel, mimik�val,testtart�sokkal �s hangad�ssal val� �rintkez�s (kommunik�ci�). A "Farkasnyelv" 11 alaphangb�l �ll,ezek jelent�s�t siker�lt megfejteni.Az eggyik:r�vid,szaggatott ugat�s.A m�sik:ugyancsak r�vid,m�ly torokhang,lid�rces zeneis�ggel,amelynek szemmel l�that�an az a c�lja,hogy �sszeh�vja a falk�t,m�gpedig olyan nagyobb vad vad�szatra,amellyel egyetlen farkas nem boldogulna. A k�vetkez� a nyomugat�s.Ez nem folyamatos,nem elny�jtotthang,hanem r�vid,m�ly ugat�s sorozat,amely ut�n cs�nd k�vetkezik,majd ism�t 1 �jabb sorozat. A zs�km�ny legy�z�s�nek m�ly hangja d�h�dt morg�sra hasonl�t,amelyet eltomp�t az,hogy a zs�km�nyol� farkas belem�lyeszti fogait az �ldozat b�r�be. Amikor pedig m�r lakm�rozik,csukott sz�ja miatt a hang az orrlyukain j�n ki,�s z�mm�g�sf�l�nek hallatszik. A hatodik hangjelz�s az od� k�rny�k�n haszn�lt agg�lyoskod�,panaszos sz�k�l�s. A hetedik a n�st�ny figyelmeztet� ny�sz�t�se ,amelyre a k�lyk�k t�st�nt sz�tsz�lednek.Az anya ezenk�v�l ugat�ssal is figyelmezteti n�ha a k�lykeit ha valami k�ros vagy gyan�s dologt�l akarja �ket t�vol tartani. A nyolcadik ugyancsak a n�st�ny jelz�se-a p�rj�hoz. A kilencedik hang ism�t egy ny�sz�t�s:a f�jdalom hangja.Ezt fiatal k�lyk�k hallatj�k,ha harc,j�t�kos k�zdelem k�zben megs�r�lnek. A tizedik az a h�v� hang,amely nem vad�szatkor haszn�latos,hanem feltehet�en k�z�r�lag a n�st�nyek jelz�se. A legjellemz�bb �s legjellegzetesebb hangjelz�s:a von�t�s,amelyr�l mindenkinek a farkas�v�lt�s jut esz�be.Ezt az elny�jtott,sir�nkoz� hangot sokan az emberi f�l sz�m�ra legkellemetlenebb zajnak v�lik. Mindenesetre a farkasfalka von�t�s�t f�lelmetesnek tartj�k.Egyesek szerint maki farkasfalk�t hall �v�lteni �s nem r�zza ki a hideg annak vasb�l vannak az idegei. M�sok azt tartj�k,a farkasok f�lelmetes von�t�sukkal azt akarj�k el�rni,hogy �ldozatukat megf�leml�ts�k,megt�rj�k �leterej�t,ellen�ll�s�t. Ebbe a von�t�sba azut�n minden hall�t�vols�gon bel�l l�v� farkas bekapcsol�dik.

M�toszok, mes�k...		2006.12.26. 20:39
A r�gm�lt id�kben a farkast nem tartott�k ellens�gnek. Nem hordtak �ssze r�la t�csk�t-bogarat, nem pr�b�lt�k �zsi�j�t porig rombolni. Olykor m�g istenk�nt, szentk�nt is tisztelt�k. A legenda szerint Dzsingisz k�n, a nagy mongol h�d�t� egy farkast�l sz�rmazik, s egyes �szak-amerikai indi�n t�rzsek is az ordast�l sz�rmaztatj�k magukat. Romulust �s Remust, R�ma alap�t�it a legenda szerint farkas nevelte fel, G�r�gorsz�gban pedig a f�rfiass�g szimb�lumak�nt emlegett�k: Aphrodit�t, a sz�ps�g �s a szerelem istenn�j�t sokszor egy nagy farkas t�rsas�g�ban �br�zolt�k. A s�t�t k�z�pkorban azt�n megv�ltozott a k�p. A farkas szinte jelk�pp� v�lt, de nem pozit�v jelk�pp�: a gonoszs�g, f�lelmetess�g, kegyetlens�g szimb�lum�v�. Megjelent a farkass� v�ltoz� ember („Farkasember”) az�ta is ismert figur�ja, s a r�mt�rt�netek sz�jr�l sz�jra j�rtak. Az ordasok ellen szab�lyos irt�hadj�ratokat rendeztek; Angli�b�l ki is puszt�tott�k az ott �l� alfajt. A legt�bbet azonban tal�n a gyermekmes�k �rtottak a farkasoknak: szinte valamennyiben �rt�, v�rengz� fenevadk�nt mutatj�k be �ket. A kisgyermekek a legfog�konyabb korukban hallj�k ezeket a t�rt�netek, s az r�gz�l benn�k, hogy a farkas f�lelmetes, irtand� f�reg. Ha k�zvetve is, de a Piroska �s a farkas c�mû klasszikus t�bbet �rtott szeg�ny ordasunknak, mint ezernyi puska.

Boldog csal�d		2006.12.26. 20:34
A farkasfalka alapja a csal�di k�z�ss�g, ahol a vez�rp�r mellett (�k szaporodnak) id�sebb testv�rek, s�t, nagyb�csik �s nagyn�nik is foglalatoskodnak. A viszonylag kev�s egyedb�l �ll� „csal�di v�llalkoz�sok” kem�nyebb teleken, vagy ha �l�hely�k�n sok nagy testû, nehezen legyûrhet� �llat �l, �ssze is fognak. Ha j�vorszarvas- vagy b�l�nyvacsor�t n�znek ki, akkor a falka m�rete meghaladhatja a h�sz f�t is. Ugyanakkor nem csak falk�ban vad�sznak: megesik, hogy a farkas mag�nyosan eger�szik. A k�lyk�k olykor m�r t�z h�naposan is kiv�lnak a falk�b�l, �m t�bbnyire csak k�t�vesen teszik meg ezt. El�bb sz�leik ter�let�n vad�szgatnak, majd mind t�volabbi ter�leteket j�rnak be. E t�voll�t ut�n, imm�ron megedz�dve, �n�ll�sodva ism�t visszat�rnek az eredeti falk�hoz, hogy kisebb testv�reiket seg�tsenek felnevelni. K�s�bb persze �k is szeretn�nek csal�dot alap�tani, ez�rt b�cs�t mondanak sz�l�falk�juknak, �s hossz� v�ndor�tra kelnek. Olykor t�bb ezer kilom�tert is megtesznek, �rkon-bokron, hegyeken �s aszfaltutakon �t. Ha szerencs�j�k van, �s nem �ll�totta meg �ket egy aut�, puskagoly� vagy idegen falkatagok �llkapcsa, akkor egy alkalmasnak �t�lt ter�leten p�rt keresnek maguknak, �s csal�di falk�t alap�tanak. A farkasok p�rosod�si id�szaka a t�lv�gi h�napokra esik, �gy az alig t�bb, mint k�t h�napig tart� vemhess�gi id� ut�n kora tavasszal l�tnak napvil�got a cs�pps�gek, jobb�ra 5–6 apr�s�g. Ett�l kezdve a szuka csak a gyermekeinek �l. A kan �s az id�sebb falkatagok vad�sznak, �k l�tj�k el t�pl�l�kkal a szuk�t �s a gyorsan n�v� k�lyk�ket.

Profi vad�zs		2006.12.26. 20:33
A farkas v�rbeli ragadoz�. Szinte mindent legyûr: megeszi a b�l�nyt, j�vorszarvast, vapitit, g�met, �zet, muflont – egysz�val b�rmit, amit el tud ejteni. Ha a k�nyszer r�viszi, j� �tv�ggyal bekebelez kisebb r�gcs�l�kat, madarakat is. S�t, olykor m�g n�v�nyeket is fogyaszt, k�l�n�sen kedveli p�ld�ul a fekete �fony�t. Vad�szati m�dszere igencsak sokf�le. A r�gcs�l�kat egyszerûen �sszeroppantja, a kisebb cs�lk�svadnak �tharapja a tork�t, a nagyobb �llatot pedig – olykor v�ltott falkat�rsakkal – addig ûzi, am�g az „v�gkimer�lve” meg nem �ll; ekkor a falka r�ront �s leteperi. Ordasunk m�g ezeken k�v�l is sz�mos vad�szati m�dszert ismer. Az�rt kellett �gy „megokosodnia” �kelm�nek, mert �l�hely�n sokkal kisebb a vadb�s�g, mint p�ld�ul Afrik�ban, ahol a hi�nakuty�k falk�ja kedv�re v�logathat a pat�sok hatalmas csord�ib�l. Persze a farkasok sem szeretnek f�l�slegesen futkosni, ez�rt ha tehetik, a k�nnyen utol�rhet�, jobb�ra beteg, s�r�lt, legyeng�lt pr�da ut�n erednek. Szelekt�l� szerep�k m�r csak ez�rt is vitathatatlan. Eur�p�ban m�gsem minden�tt �r�lnek a farkasok jelenl�t�nek, f�ltik t�l�k a vad�llom�nyt. Az ugyan k�ts�gk�v�l igaz, hogy nem t�rnek �t a veget�ri�nus kosztra, s az is tagadhatatlan, hogy a t�lszaporodott cs�lk�svadnak �pp�gy nem tudnak ellen�llni, mint ahogyan a legel�re kicsapott h�zi�llatoknak sem. �m a farkas sokkal k�l�nb, mint a h�re: komoly vesz�lyt legfeljebb a t�jidegen �s az �shonos n�v�nyzetet k�ros�t� muflonra n�zve jelent. Ami pedig a birkany�jat illeti, annak v�delm�re m�r sok sz�z �vvel ezel�tt feltal�lt�k a komondort!

Oh, gy�ny�r� bunda....		2006.12.26. 20:23
A farkas Eur�zsia nagy r�sz�n, valamint �szak-Amerik�ban honos. Legink�bb a h�bor�tatlan ter�leteket kedveli: a z�rt erd�kben, ligetes-erd�s sztyepp�ken �s pr�riken, olykor f�lsivatagokban �rzi otthon mag�t. �l�helyein term�szetesen sz�mos, k�l�nb�z� sz�nû �s m�retû alfaja alakult ki (a mes�kben oly sokat emlegetett fekete farkas val�j�ban nem t�l gyakori). E v�ltozatos fizimisk�j� fajjal m�g a rendszertanosok sem tudnak igaz�n mit kezdeni: egyesek �gy v�lik, t�bb tucat, m�g m�sok szerint „mind�ssze” 16 alfaja �l F�ld�nk�n. (�rdemes megeml�teni, hogy csak �szak-Amerik�ban l961-ben m�g 24 alfaj�t tartott�k nyilv�n!) Sajnos az elm�lt sz�z �vben t�bb, f�leg amerikai alfaj�t kiirtott�k. Ma a legnagyobb testû farkasok az �szaki feh�r farkasok, melyek Amerika �s �zsia �szaki r�gi�iban, illetve n�h�ny szigeten, k�z�tt�k Gr�nlandon fordulnak el�. S�lyuk nagy ritk�n a hetven kilogrammot is meghaladja! A legkisebb farkas ugyanakkor a sak�ln�l alig nagyobb arab farkas, amely mintegy h�sz kilogrammos s�lyt �r el, s sz�ne k�rnyezet�nek megfelel�en homokv�r�s. Szint�n kis testû az indiai farkas, amely n�h�ny �llatkertben is l�that�. A haz�nkban is el�fordul�, jellegzetesen ordas sz�nû eur�pai farkas tests�lya valahol a kett� k�z�tt van. Alfaj�n bel�l is igen v�ltozatos k�llemû a timberfarkas: ak�r egy falk�n bel�l is el�fordulnak k�l�nb�z� sz�nû – koromfekete, sz�rke �s kr�msz�nû – egyedek.

K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk