|
Toboe és Leara
fehér 2007.01.20. 19:08
 Az ég magasán madár szállt finom és ártatlan keccsel. Mikor leszállt Toboe habozás nélkül rávetette magát. A sólyom rikácsoló hangja kétségbeesetten csuklott el nehéz mancsai alatt. Utána megfordult és elégedett mosollyal a megérkező Leara fele fordult és szorgalmas barátsággal átnyújtotta a madár testét a megedrmedt lánynak, ki hideg döbbenettel meredt rá a fiúra. Toboe szelíden megbökte a sólymot:-Hé...Ébredj... -Halott.-suttogta Leara. -Az...Az nem lehet.-rogyott térdre a fiú-Én nem akartam...megölni. Csak a te madarad volt, és...-tekintett rá könnyes szemeivel, miközben síró hebegésébe acsargás vegyült, mely eltorzította Leara szemeit.
Miután Toboe nagyija meghalt a fiú magányos lett. Próbálta kitölteni a magány űrjét, ezért barátságos kölyökként új gazdát szeretett volna találni magának. Egyik élelem utáni kétségbeesett harca folyamán találkozott Learával, aki ennivalóval kedveskedett az éhező kutyának, de nem tarthatta meg.
Toboe követte a barátságost, majd emberként is találkozva vele azt mondta neki, hogy az ő kutyáját etette meg, és az aranyos, karpereces barna az ő nevét viseli. A fiú próbált a közelébe férkőzni, ám egy tragikus szerencsétlenség folyamán megölte a lány szeretett madarát, majd könnyesen térdre borulva szégyenkező zavarában megmutatta a sokkolt Learának valódi formáját gyászos vonítással dermesztve meg.
Mikor újra találkozott vele, a lány „megtámadta”. Sikoltozni kezdett, felhívva a közelben sétáló Quent figyelmét. Toboénak nagyon rosszul esett a hisztérikus reagálás és emberré válva a „Miért?”-ről kérdezte a lányt. Sajnos nem mindenki képes elfogadni a farkasokat...
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
