|
Hige és Tsume
Fehér 2007.01.06. 13:11
 Tsume számonkérő dühvel állt Hige előtt:- A nemesek kutyája voltál és segítettél a fajtádbéliek meggyilkolásában. -Gyerünk, akkor ölj meg érte!- ordított fel a fiú, majd feszült másodpercek mérges és kemény morgása után arca felengedett és szelíden mosolyogni kezdett:- Komomolyan gondoltam...
Hige nagyon mókás és szórakozott karakter volt, akinek szemei előtt a kaja és csinos nők délibábja lebegett. Korgó gyomra miatt Tsume olykor meg-megszúrkálta, de jóban voltak egymással a közös cél és vándorlás útján felengedve és bizalmat nyerve a másiktól. De Hige megváltozott. Megkomolyodott, ugyanis sötét dolgok derültek ki múltja kapcsán, melynek merev és kitömött jegyeit először Tsume csodálhatta meg döbbent és hebegő arcával, majd egy idős „asszony” meggyötört történetét halgatta meg a nyakörves áruló főszereplésével. Tsume jogosan érezte magát elárulva, de látnia és éreznie kellett a keserű valóságot, hogy mennyire rossz lehetett neki, Hige ugyanis nem akarta cserben hagyni őket. Ezek után feszült köztük egy kis haragos érzet, mely Tsume öntelt büszkeségéből adódott, de a hegyen történt tragikus veszteség megbékítette őket. Darcia átharapta Hige torkát, aki hosszú és fájdalmas kín, szenvedés közepette próbált elaludni halott kedvese mellett, de nem akarta lehunyni szemeit a megváltó halál, miközben torkából vörösen csordogált az arcát elfakító vér.
Tsumét kérte meg, hogy tegye meg... A férfi megdöbbent és habozott, mert mégiscsak barátok voltak. „-Még mindig árulónak tartasz? -Többé már nem számít!”
Hige gyengén suttogott bágyadt szemeivel: -Tsume, kérlek...szenvedek...
A férfi nehezen kinyitotta száját, miközben remegő ajkai mellett ziháló és tiltakozó verejték csorgott végig, mégsem hallgathatta tovább a kesergő nyögéseket, amik könyörögve sóhajtoztak neki, ezért fogai Hige nyaka köré roppantak.......... Hige utoljára felsóhajtott:
-Találkozzunk a Paradicsomban. Rendben?
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
