|
Cher és Hubb
Fehér 2007.01.01. 14:22
 Cher és Hubb egymás mellett feküdtek a rázkódó teherautóban. A férfi a nő mögött próbálta fogaival kiszabadítani kezét a kötél szorító csomójától. Cher elkeseredetten hunyorogni kezdett, kék szemeivel a végtelenre meredve: -Ha hazaérek, kenyeret fogok sütni... Hubb megállt. Cher suttogva folytatni kezdte:-Ha kijutunk innen, menjünk el messzire, ahol senki sem ismer minket. -Éptsünk egy kis házat, nagy kerttel és piros tetővel. Paradicsomokat és zöldségeket termesztünk majd a kertben. És legyen egy kutyánk is... És legyen... Legyenek...gyerekeink is. Egy kislányt szeretnék. Ahogy ismerlek, rettenetes anya leszel... Cher szemei remegni kezdtek, miközben Hubb bizonytalanodó halkulással folytatta:-És aztán... és aztán.......Mond. Ezt akarod?
Cher és Hubb a Wolf's Rain romantikus száláért a felelős. A férfi egy barátja által ismerte meg a nőt. Szerelem volt első látásra. Boldog házasságban éltek együtt, addig a férfi számára tragikus pillanatig, míg a nő meg nem ismerkedett egy lánnyal, aki gyökeresen felfordította mindkettőjük életét. Cher belemerült a munkájába, ajkai jól ismert, idegesítő szót kántáltak állandóan, ahányszor csak kinyíltak: Cheza, Cheza, Cheza. A nő a házasságát áldozta fel a karrierje miatt, valószínűleg ő kezdeményezte a válást is, a férfi ugyanis ennek ellenére is szerette őt és szorgalmasan munkálkodott azon, hogy visszahódítsa az imádottat.
Mikor a kórházban meglátogadta egy aprócska ajándékkal is hízelgett neki, majd megünnepelve, hogy hány évesek, ebben az értelemben hogy mióta váltak el, elvitte egy étterembe, ahol világossá vált a viszonzott viszonzatlan, ugyanis a nő egy csókot adott a férfinak. Eddig úgy tűnt, csupán két, nemes szívű emberről van szó, akik házasok voltak, de megmaradtak barátok, ebben az árulásokkal teli világban, de a bűvös ajkak tanúskodtak affelől a tény felől, hogy a kettejük közti forróság még nem hűlt ki.
Cher elment Cheza után, a férfi pedig követte. Megkereste, majd a háborúval teli világban, hol a Nemesek hadakoztak egymással, hol csak jelentéktelen és szánalmas szürkék voltak, bevallották egymásnak érzéseiket. Az események kavargása során Hubb tűnt el és kockát fordítva a nő indult el a keresésére, egyben azért is, hogy újra a viráglány nyomára bukkanjon, majd a közeledő végzet hóviharos buckái közt várva a vörös halált, ismerték fel a körülöttük sivárkodó valóságot. A világ feladta az életkedvét, haldoklik az anyag. Ezért nem lett Cher sose terhes...
.Pedig reménykedtek, szép álmokat dédelgettek, hogy mindent helyrehoznak, hisz ők a nagyok mellett csak az ártatlan civilség volt, akik tehetetlenül várták a sorsukat. Csak emberek voltak...
A reményt egy tragédia törte össze. Egymásra találtak, nyíltan, egymás szemébe nézve, egymás kezét fogva vállalták fel szerelmüket, mosolyogva a gúnyos irónián, hogy el sem váltak, ugyanis a megsemmisített adatok a volt házasságukat is eltörölték, így tiszta lappal indulattak volna el az élet fele, ha az nem akar megállni. Az ember gyakran akkor eszmél fel, amikor késő, akkor döbben rá a dolgokra, mikor már semmit sem ér a világosság.
A felboruló autó és a nőt elragadó mély, ami fémes sikoly ijesztő és libabőrös pikkelyeit csalta a döbbent közönségre, a válogató végzet, ami pont akkor és csak őt tépte ki a csupasz puszta felvirágzó kapcsolatából, jogosan felháborító. A remény, csak remény maradt...A terv pedig csak terv... Cher álmos meghittséggel ébredt nyugovóra a férfi szorító karjaiban, arról álmodva, hogy talán egy másik életben...megsütheti azt a kenyeret...felépítheti azt a kis, piros tetjű házat... és....... megszülheti azt a kislányt......
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
