Kanna to Toboe
made by LilimKiss

- Gyere m�r k�ly�k! – ki�ltott Hige, majd visszafordult a t�bbiekhez �s f�lk�zd�tte mag�t a domb tetej�re. Tsume is visszan�zett a k�ts�gbeesetten tapos� Tobo�ra, majd Kib�hoz fordult.
- Pihenn�nk k�ne… hamarosan h�vihar lesz.
- Arra nincs id�nk… ha siet�nk, akkor m�g a vihar el�tt tal�lunk egy telep�l�st. – mondta Kiba megm�s�thatatlan hangnemben, �s ment tov�bb a havas lejt�r�l lefel�. Toboe pont addigra �rt f�l, mire m�r mindenki lenn volt.
- Huh… sietnem kell… - mormolta mag�ban �s elindult futva a dombr�l. Egy alattomos valami a h� alatt elkapta l�b�t �s elesett, majd legurult a dobr�l. Egy nagy h�bucka �ll�totta meg f�ktelen sz�guld�s�t. M�r �ppen t�p�szkodott volna f�l, mikor egy er�s �llkapocs kulcsol�dott karj�ra �s kih�zta a h�b�l.
- Figyelj oda! – morogta Tsume egykedv�en �s kicsit inger�lten, majd r�ngatta maga ut�n az ifj� farkast, hogy be�rj�k a v�gt�z� Kib�t.

- Pihenn�nk kell Kiba! �gy nem b�runk haladni! – ki�ltotta Hige, �m a h�vihar d�l�s�t nem tudta t�l�v�lteni. Kiba pedig az orr�ig sem l�tva haladt meg�ll�thatatlanul.
- Kiba! Kiba! – �v�lt�z�tt tov�bb, de a h�feh�r farkas nem hallotta. Vagy nem akarta hallani.
- Nem b�rom tov�bb… pihennem kell… - motyogta Toboe az orra alatt, majd elesett a h�ban. K�ts�gbeesetten pr�b�lt f�l�llni, de l�bai elfagytak, a sz�l t�l er�sen sodorta test�t.
- Kelj f�l k�ly�k, menn�nk kell! – ragadta meg ism�t Tsume �s talpra r�ntotta a m�r �jult �s �sszecsukl� k�lyk�t. Arc�ra hirtelen ki�lt az agg�d�s �s d�bbenet, majd a harag.
- Hige! Vigy�zz a k�ly�kre! – ki�ltotta a szint�n lemaradt barna farkasnak, majd el�re rohant. A sz�l folyamatosan arra t�rekedett, hogy visszaf�jja, de � nem hagyta mag�t. Mikor be�rte a menetel� Kib�t, hirtelen nekiugrott �s a h�ba d�nt�tte.
- Keress�nk mened�ket! Mind elpusztulunk, ha �gy haladunk! – ord�totta a sr�c k�p�be, mire az lel�kte mag�r�l �s f�l� ker�lt.
- Menn�nk kell! Meg kell tal�lnunk Chez�t! – ki�ltotta viszont.
- Ha megd�glesz, akkor f�jhatod a Paradicsomodat! – ellenkezett Tsume inger�lten. Majd nem sz�ltak, csak morogtak egym�sra. Kiba hirtelen odakapott a sz�rke farkas fel�. Ism�t morogt�k egym�st…
- Hagyj�tok abba! K�rlek! �n b�rom m�g, csak egy picit elf�radtam… ne veszekedjetek! – kiab�lta Toboe k�ts�gbeesetten, mik�zben Hige t�mogatta a f�v� h�viharban. Tsume r�vicsorgott Kib�ra, mire a fi� lem�szott r�la, �s megn�zte az �juldoz�, t�molyg� k�lyk�t.
- Megpihen�nk… keress�nk mened�ket! – �v�lt�tte, hogy mindenki hallhassa, majd egy kicsit elt�rt eddigi egyenes �tj�t�l �s rohanni kezdett elvesz�tve szeme el�l a t�bbieket, akik kicsivel lassabban k�vett�k �t. Tobo�t ketten t�mogatt�k.

- J�l vagy k�ly�k? – k�rdezte Hige Toboe mell� telepedve, hogy kiss� f�lmeleg�ts�k egym�st. Toboe duzzogva �lt, de pillanatok alatt megenyh�lt. F�ls�hajtott egyet, majd megkordult gyomra, mire halkan f�lkuncogott.
- Igen, csak egy kicsit �hes vagyok…
- Ne is mondd! Kilyukad a gyomrom az �hs�gt�l… kopog a szemem, hallgasd! – mondta Hige f�llelkes�lve �s szorult figyelmet tettetett. Toboe elnevette mag�t, m�g Kiba mosolyra h�zta ajkait, Tsume pedig f�radtan s�hajtott, ezzel elnyomva egy mosolyt.
- Ha nem a n�k, akkor a kaja… - mondta gondterhelten, majd kib�mult a cs�ndesebb h�viharba. – Hamarosan indulhatunk.
- Igen, hogyha Toboe is jobban lesz! – mordult f�l Hige, mire az �rintett is bekapcsol�dott.
- Nem kell folyton agg�dni miattam, ak�r most is indulhatunk! – pattant f�l tettre k�szen. Kiba is f�l�llt, mire a k�ly�k arca kiss� r�m�ltre v�ltott.
- Ha �gy gondolod, akkor mehet�nk. – mondta nyugodtan �s kil�pett a m�r n�h�ny decibellel halkabb h�viharba. M�r el lehetett l�tni egy kisebb t�vlatba, de m�g mindig el�g s�r�n hulltak a h�feh�r pelyhek.
- Ezt �gyesen megcsin�ltam… - morogta a k�ly�k, mire Hige f�lnevetett.
- Nem te akartad?! – k�rdezte, majd a feh�r farkas nyom�ba eredt, aki ism�t gyors temp�t dikt�lva fut�snak eredt. A fi� is elindult egy m�ly s�hajnyi felk�sz�l�s ut�n.

Hige hirtelen megtorpant, majd az �g fel� emelte orr�t �s hevesen szagl�szni kezdett. A t�bbiek is meg�lltak, mire Kiba egyenesen visszaszaladt hozz�.
- Te is �rzed?! – k�rdezte val�s�ggal izgatottan. A barna, kiss� duci farkas pedig vigyorogva b�lintott.
- Halv�nyan, de �rezni a vir�g illat�t! K�zel j�runk! – jelentette, mire a m�sik k�t farkas is beleszimatolt a leveg�be �s Toboe val�s�ggal boldogs�g rohamot kapott.
- Induljunk! – mondta Kiba �s rohanni kezdett. A t�bbiek haboz�s n�lk�l k�vett�k �t. K�zel volt a c�l, �rezt�k. A vir�gillat lassan, lomh�n lengedezett. Java r�sz�t a h� b�rsonyosan friss illata elnyomta, de �rezni lehetett. V�gt�ztak a messzi fekete folt fel�, amely fel�l j�tt a halv�ny illat. Rem�lt�k, hogy ott megtal�lj�k a vir�gl�nyt.

- Itt lenne Cheza? – k�rdezte Hige a szeg�nyes �p�letekre b�mulva, melyek az omladoz�s hihet� l�tszat�t keltett�k. Kiba fesz�lten figyelt, majd m�lyet szippantott a leveg�be.
- Ide kellett j�nn�nk… �rz�dik a vir�gillat… - mondta, majd lassan s�t�lni kezdett az utc�n v�gig. Toboe szorosan Tsume m�g� h�z�dott �s �gy haladt a sz�m�ra r�miszt� helyen.
- Kir�zza bel�lem a hideget ez a fantomv�ros! – sz�lalt meg Hige cseveg� hangon, zsebre tett k�zzel.
- Legal�bb nem fogsz f�zni malacka! – mondta Tsume pal�stolatlan vigyorral, mire sz�r�s pillant�st kapott. Min�l beljebb ker�ltek a v�rosba, ann�l t�bb lett az ember az utc�n. A vir�gillat forr�s�t, azonban nem tal�lt�k.
- Biztos, hogy itt van Cheza? – k�rdezte Hige, majd megakadt szeme egy hentes�zleten, melynek kirakat�ban j�kora �llattetemek l�gtak.
- Te is �rzed a vir�gillatot, nem?! Akkor erre kell lennie az �tnak… erre vitt�k Chez�t! – mondta Kiba nyugodtan. Lefordultak a m�r szinte forgalmasnak nevezhet� utc�r�l egy sik�torba, ahol csak �gy versengett a jeges �s fagyaszt� sz�l. Toboe hirtelen �sszer�ndult.
- Mi van k�ly�k? – ford�totta egy kicsit h�tra a fej�t Tsume, mivel alig f�l centi t�vol voltak egym�st�l, �s meg�rezte a r�ndul�st.
- Semmi, csak hideg va… - de a mondat fel�n�l elakadt. Mik�zben besz�lt, nem akart a f�rfi szem�be n�zni, mert sz�gyellte mag�t, ez�rt oldalra ford�totta arc�t. A k�vetkez� bek�t� sik�torban pedig megpillantott egy sz�k�sbarna l�nyt, akinek arca egy pillanatra meghosszabbodott, majd teljesen �tform�l�dott. A t�bbiek is megtorpantak a l�ny el�tt, aki val�j�ban egy aranysz�r� farkas volt.
- A vir�gillat miatt vagytok itt? – k�rdezte a l�ny kiss� kiab�lva, de nem olyan hangosan. Kiba odafordult hozz� �s megindult a l�ny fel�, akinek emberi alakja karcs� volt, ak�r farkask�nt. Fekete kab�tj�ra egy halv�nyz�ld, j� n�h�ny sz�mmal nagyobb f�rfi p�l�t vett, m�g fekete farmerja sz�r�t barna edz�cip�j�re hajtotta. Fej�n barna sapka, kez�ben kos�r volt, mely tele h�ssal �s z�lds�ggel. Lezseren v�rta be a n�gy farkas meg�rkez�s�t. Arca egy picit pirosas volt a hidegt�l… meg fut�st�l!
- Te is az illat miatt vagy itt? – k�rdezte Kiba. Toboe m�g jobban a sz�rke farkas m�g� b�jt, �s onnan figyelte, amint a l�ny f�le m�g� t�ri aranybarna haj�t �s elmosolyodik. Fogai picik, feh�rek voltak.
- Nem, de a nagyi tudna nektek seg�teni, hogyha az illat miatt vagytok itt… - mondta �s h�tat ford�tott a n�gy farkasnak, majd elindult. Tsume Kib�ra n�zett, aki nem viszonozta a pillant�st, hanem kis haboz�s ut�n a l�ny ut�n indult. Mindenki k�vette.

A l�ny ment el�l, m�g a n�gy f�rfi k�vette. �t k�zben t�bben is a l�nyra k�sz�ntek, �s k�rdez�sk�dtek a nagyanyja hogyl�te fel�l. Sz�v�lyesen v�laszolgatott, de az�rt r�vidre fogta k�zlend�it. Hamarosan meg�rkeztek egy rogyadoz� h�z el�, ahov� a l�ny kopog�s n�lk�l benyitott.
- Szia nagyi! Hoztam n�h�ny �rdekes vend�get! – kiab�lta, majd az ajt� el�tt �lldog�l� band�hoz fordult. – Mire v�rtok, gyertek be!
- Kiket hozt�l? – k�rdezte egy �sz n� egy l�pcs� tetej�n, mire a n�gy farkas bel�pett a takarosan meleg el�t�rbe, elakadt a szava.
- J� napot! – k�sz�nt Kiba, mire a t�bbiek is elmotyogtak egy-egy sz�t. Az id�s n� les�t�lt a l�pcs�n �s bement egy k�zvetlen�l az el�t�rb�l ny�l� helys�gbe. A l�ny ledobta cip�j�t �s k�vette.
- Gyertek! Nagyi biztosan k�v�ncsi r�tok! – mondta eg�szen vid�man. A n�gy farkas is bel�pett az id�s asszony ut�n a nappaliba.

- A nevem Garana, � pedig itt az unok�m, Kanna. Bizonyos vagyok benne, hogy bemutatkozni elfelejtett… - mondta az id�s asszony megrov� pillant�st vetve a kelek�tya l�nyra, aki elpirult.
- Megyek �s f�z�k te�t, meg hozok takar�kat! – v�gta ki mag�t gyorsan az �les helyzetb�l, �s m�r l�dult is. A n� mosolygott, mire kivillantak apr� fogai… lassan elhom�lyosodott emberi arca, �s egy kopott sz�r� halv�nybarna farkas �lt Kib��k el�tt, aki most m�lyet s�hajtott.
- Gondolom az illat hozott ide benneteket. Nem igaz? – t�rt r�gt�n a t�rgyra, mire Kiba v�laszolt.
- Igen. Az unok�ja azt mondta, maga tudna nek�nk seg�teni… magyar�zatot tudna adni r�, hogy mi�rt �rezz�k itt az illatot.
- Minek n�z engem ez a k�tyagos l�ny, j�snak vagy mindentud�nak?! – morrant f�l, majd megenyh�lve folytatta. – Csak azt tudom, hogy nem r�gen j�rt erre egy nemesi cirk�l�. Akkor �rezt�k meg az illatot. T�bbet sajnos nem tudok… - mondta bocs�natk�r�en. Kiba egy pillanatra let�rt, majd t�rsaihoz fordult. Hige �s Toboe folyamatosan az ajt�t b�mult�k, �s az onnan sz�r�d� illatokat szagl�szt�k, m�g Tsume n�m�n figyelve szagl�szott. M�lyet s�hajtott.
- K�sz�nj�k a seg�ts�get. Azt m�g meg tudn� mondani, hogy merre tartott a cirk�l�? – pr�b�lkozott.
- Nem, sajnos nem… de most �n is had k�rdezzek. Milyen falka vagytok ti? Hol vannak a n�st�nyek? – k�rdezte kuncogva, mire a n�gy farkas egym�sra n�zett. M�r �ppen tiltakozni kezdtek volna, mire bel�pett Kanna egy t�lc�val �s n�h�ny pokr�ccal a karj�n.
- Hoztam egy kis finomat! Addig ne menjetek, am�g tart a h�vihar �s nem ettetek! – mondta viccel�dve, h�ziasszonyosan, ami el�g fur�n mutatott egy alig 16-17 �ves l�nynak. Hige �s Toboe r�gt�n a l�ny el�tt termettek.
- �, seg�thetek? Sz�vesen seg�tek! Majd �n viszem a t�lc�kat! – kapta ki a l�ny kez�b�l a t�lc�t Hige, �s kiss� csal�dott, mikor ott csak z�lds�glevest �s te�t tal�lt. Kanna pedig a karj�ra tette a pokr�cokat is.
- Nagyon k�sz�n�m! Akkor viszont te seg�thetsz nekem behozni a t�bbi apr�s�got! – mondta mosolyogva, mire Toboe elpirult. Hige pedig kiss� megsemmis�lt k�pet v�gva pakolta le az asztalra a t�lc�t �s dobta a f�ldre a pokr�cokat.
- Nagyon k�sz�nj�k, de ha megvacsor�ztunk, akkor megy�nk tov�bb. – mondta Kiba. Tsume semleges pillant�ssal m�ltatta, majd elvett egy te�t az asztalr�l �s belekortyolt. Kellemesen hatott �tfagyott tagjaira a meleg ital.
- Addig ne menjetek, am�g tart a vihar. Egy k�ly�kkel menetelni ilyen id�ben nem biztons�gos… az � �rdek�ben v�rjatok holnap estig… - mondta az id�s farkas, �s maga is vett egy b�gre te�t. Kiba belet�r�d�tten s�hajtott.
- Legk�s�bb holnap este indulunk. De akkor mindenk�ppen. – mondta v�g�l.

Toboe csak �llt a t�gas konyha k�zep�n, kez�ben egy t�lc�val, melyen az �g adta vil�gon semmi sem volt, �s k�zben n�zte a l�nyt, aki s�r�gve pakolta t�ny�rra a f�lig �ts�t�tt h�sokat.
- Fura egy falka vagytok, nem mondom! – sz�lalt meg csak �gy, v�ratlanul. Toboe elpirult ism�t.
- Mi… mi nem vagyunk egy falka… mi csak egy�tt tartunk a Paradicsom fel�… - motyogta zavartan, �s majdnem leejtette a t�lc�ra rakott k�t t�ny�rt.
- �vatosan te tutyimutyi! – nevette el mag�t Kanna, majd kiss� elszontyolodott. – J� nektek. Ti egy�tt vagytok, t�bben. Mi csak ketten vagyunk a nagyival �s nem kelhet�nk �tra. � m�r nem b�rn� a kivezet� utat ebb�l a j�gkock�b�l… r�gen pedig �n nem b�rtam volna… - mondta szomork�san mosolyogva, majd s�hajtott egyet �s vigyorogva megsz�lalt. – Na, elb�rod ezt a n�h�ny t�ny�rt �gy, hogy nem ejted el?!
- Persze, persze! – hadarta zavartan Toboe, aki elm�ly�lt a l�ny szomork�s arc�nak b�mul�s�ban. Erre Kanna r�rakott a t�lc�ra m�g k�t t�ny�rt �s kett�t a kez�be vett.
- Ok�, akkor mehet�nk! – �s eme v�gsz�ra kil�ptek a konyh�b�l az el�t�rbe, �s onnan a nappaliba, ahol m�r mindenki te�t kortyolt �s Hige pokr�cba burkolva levest sz�rcs�lt.

- Nagyon fincsi volt a vacsi! Nem is tudtam, hogy ilyen j�, ha f�lig �t van s�tve a h�s! – dics�rte Hige Kann�t, aki halkan f�lkuncogott. Tsume s�hajtott.
- Ha nem a kaja, akkor a n�k…
- K�sz�nj�k sz�pen. – mondta Kiba �s f�l�llt, majd az el�t�r fel� vette �tj�t.
- Hov� m�sz Kiba? – k�rdezte r�gt�n Toboe. A feh�r farkas visszaford�totta fej�t �s �gy v�laszolt.
- Majd reggel j�v�k. – �s ezzel kiment.
- De Kiba…!
- Hagyd. Reggelre visszaj�n. – szak�totta f�lbe az ifj� k�lyk�t Garana. – Kanna k�rlek, rendezd be a szob�mat a vend�geknek…
- De mi�rt nem aludhatnak ink�bb n�lam? Szerintem elf�r�nk n�gyen a szob�mban! – ellenkezett r�gt�n az ifj� l�ny, mire Garana elmosolyodott.
- Ahogy gondolod, �s ha ez megfelel a vend�geknek is.
- Nek�nk j� lesz! – lelkes�lt f�l Hige �s Kann�ba karolt. – Na akkor menj�nk f�l, seg�tek neked meg�gyazni!
- Gyere te is Toboe! – ny�jtotta karj�t a k�ly�knek, aki elpirulva f�l�llt �s k�vette a kiss� morg� Hig�t �s a vigyorg� l�nyt. F�lszaladtak az emeletre, �gy csak Tsume �s Garana maradtak lenn, n�ma cs�ndbe burkolva.
- �rdekes kis falka… - jegyezte meg Garana, mire Tsume elmosolyodott.

- H�, ezek a te dolgaid? – k�rdezte Toboe a l�ny szob�j�ban egy polcnyi k�nyvet b�mulva.
- Ja, a nagyit�l kaptam �ket. J� mi?! – mondta mosolyogva Kanna, mik�zben kinyitott egy szekr�nyt �s kipakolt bel�le n�h�ny ruh�t.
- Tudok seg�teni? – k�rdezte Hige cs�b�t�an, mire Kanna f�lkuncogott.
- Ha megtenn�d, akkor lem�sz a nagyihoz �s megk�rdezed t�le, hogy hol vannak a matracok? L�cci! – k�rte a l�ny m�zes-m�zos hangon, mire Hige duzzogva letrappolt az emeletr�l. Arra egy m�sik szekr�nyb�l matracok ker�ltek el�.
- Mi�rt k�rted meg Hig�t, hogy k�rdezze meg Garan�t�l, hogyha tudtad, hogy itt van? – k�rdezte Toboe �rtatlanul, naivan. Erre Kanna mag�hoz h�zta, �s a f�l�be suttogott.
- Az�rt, mert olyan elm�ly�lten udvarol, pedig nem akarok vele kettesben maradni…
- Ez gonosz dolog! – nevett�k el magukat egyszerre. M�g akkor is kacagtak, amikor Hige meg�rkezett a v�lasszal, miszerint a matracok Kanna szekr�ny�ben vannak.

- Pszt! Pszt! Toboe! – sustorgott Kanna olyan halkan, ahogy csak lehetett, de a farkasfi� egyre csak durmolt.
- Toboe! Kelj m�r f�l! – pr�b�lkozott m�g egyszer, majd f�lkelt �gy�b�l, �s a fi� mell� t�rdelt. – Toboe… kelj f�l Toboe!
- Hmm… nem nagyi, nem k�rek t�bb pudingot… nagyi… minden rendben? – motyogta a fi�, majd hirtelen csapott egyet karj�val, hogy majdnem eltal�lta a mellette fekv� Tsum�t.
- Nagyi… ugye minden rendben… mondj valamit! – kezdett el egyre hangosabban ny�sz�r�gni. Kanna megr�m�lt, majd befogta a fi� sz�j�t, f�lkapta a v�ll�ra, �s kipucolt vele a szob�b�l. A l�ny v�ll�n hirtelen mag�hoz t�rt Toboe �s majdnem f�lsikoltott. Le�rtek a nappaliba �s ott Kanna letette a fi�t.
- Mit m�velsz? Mi�rt kellett lehoznod? – k�rdezte meglepetten a fi�.
- Ki ez a nagyi? Te is a nagymam�ddal �lt�l? – k�rdezte a l�ny letelepedve el�. Toboe hirtelen �sszer�ndult �s f�lh�zta t�rdeit, amiket �tkulcsolt kez�vel.
- Nem voltunk rokonok… csak befogadott… de elment. Elhagyott, nem tudtam megv�deni… - mondta lassan, majd halkan h�pp�gni kezdett. Fej�t t�rd�re hajtotta, hogy eltakarja k�nnyeit. Nagyon meglep�d�tt, amikor Kanna �t�lelte �s simogatni kezdte a h�t�t.
- Am�gy f�l akartalak kelteni, mert mutatni szeretn�k valami sz�pet! – mondta a l�ny vid�m hangon, hogy elterelje Toboe figyelm�t. Siker�lt is neki, mert a fi� lassan f�lemelte fej�t �s a szel�d, barna szemp�rba n�zett.
- Milyen sz�pet? – k�rdezte kicsit h�pp�g� hangon �s b�nta, hogy a l�ny m�r nem �leli.
- Gyere! – pattant f�l a f�ldr�l Kanna, �s a fi� karj�t elkapva h�zni kezdte az el�t�rbe, majd onnan ki a szabadba. S�t�t volt, a l�mp�k f�nye annyit �rt, mint a szentj�nosbog�r a k�dben. Er�s, fagyos sz�l f�jt.
- Itt hideg van Kanna! – morogta Toboe, de az�rt futott az �t r�ngat� l�ny ut�n egy helyre, amit csak � tudott. Sik�torok k�z�tt szaladtak el, hangosabb band�kat ker�ltek el… de egy banda nem is volt olyan hangos, �gy j�l bel�j�k szaladtak.

- Nocsak picinyem! Hogy is h�vnak… megvan, Kanna! Gyere csak ide! – ragadta meg egy f�rfi Kanna karj�t, aki r�gt�n elengedte Tobo�t, hogy lefejtse mag�r�l a nemk�v�natos fick� mancs�t.
- Egy ilyen kis taknyossal j�rk�lsz? Mi�rt nem tartasz ink�bb vel�nk? – �llta k�rbe a p�rost vagy 15 ember. Tobo�t is elkapta egy f�rfi, �s h�tracsavarta a kez�t.
- Toboe! – pr�b�lt meg szabadulni a l�ny, de az er�s marok nem hagyta elmenni.
- Ne csin�ld m�r ezt kisl�ny! Ha hajland� vagy ilyenkor az utc�n l�fr�lni, akkor b�rmire hajland� vagy! – mondta a fogvatart�, �s megragadta a m�sik kap�l�z� kezet is. Kanna kir�ntotta rosszul megfogott kez�t �s pofon v�gta a vez�rnek t�n� alakot, akinek kifreccsent az orra v�re is. A l�nynak bennragadt a leveg�je az ijedts�gt�l. Ha lebukik, akkor nagy bajban lesz… de hirtelen a vez�r is arcon csapta, hogy f�lrepedt a sz�ja �s a szeme sarka.
- Kanna! – ki�ltotta el mag�t Toboe. Test�t hirtelen megsz�llta valami hihetetlen d�h, �s kir�ntotta karj�t az �t fogvatart� beton�kl�kb�l.
- Mi a franc?! – sz�lalt f�l a f�rfi, de ut�na r�gt�n m�ly �lomba szender�lt egy hatalmas �ll al� �rkez� �t�st�l. Ez ut�n fordul a mellette l�v� f�rfihez, akinek arca f�lelemmel teli torz grimaszba r�ndult, amint a d�h�s arcb�l egy vicsorg� fenevad �les agyarakkal teli pof�ja lett. Egy vasb�l val� �llkapocs harapta k�t oldalt csontig a karj�t. V�re sz�tfr�ccsent a fagyos leveg�ben. N�h�nyan elszaladtak. Toboe m�r �ppen t�madott volna a k�vetkez� alaknak, mikor valaki nekiment. Kanna gy�ny�r� aranybarna bund�j�n halv�nyan v�r�s foltok voltak.
- El�g legyen Toboe! Hagyd abba! – ki�ltotta, majd lassan lenyugodott �s visszavette emberi alakj�t. Az a k�t alak, aki m�g maradt, saj�t vizelet�kben �lve remegtek, majd el�jultak. Toboe lihegett. Lassacsk�n megnyugodott, majd ism�t emberi alakot �lt�tt f�l. T�rdei remegni kezdtek �s a f�ldre rogyott.
- Eddig… �n nem b�ntottam senkit sem sz�nt sz�nd�kkal… �n soha… - fordult r�m�lt tekintettel Kanna fel�, akinek halv�nyz�ld p�l�ja v�res maszatokt�l volt tarka, arca belilult. Leguggolt a fi� mell� �s �tfogta a v�ll�t.
- Figyelj, egy csom�t szenvedt�nk, �gyhogy most m�r t�nyleg meg akarom mutatni azt a sz�pet! Benne vagy m�g? – k�rdezte b�tor�t�n. Toboe r�n�zett. A barna szemek csillogtak a s�t�ts�gben. Bizonytalanul b�lintott.
- Akkor hajr�! – pattant f�l a l�ny �s mag�val r�ntotta a d�ht�l remeg� sr�cot is.

- Hmm… - mormolta Kiba, mik�zben r�tta az utc�kat. Az im�nt l�tta Tobo�t �s Kann�t elfutni el�tte egy sik�torban. Vajon hov� mentek, �s mi�rt? A t�bbiek hol vannak, �s tudnak-e r�la? Alighogy ezt v�giggondolta hangos nevet�sre lett figyelmes, �s a k�vetkez� kis poros utc�csk�ban megpillantotta a szorult helyzetben l�v� p�rost. M�r majdnem odament volna, mikor �szrevette, hogy f�lpofozz�k Kann�t, �s erre Toboe f�l�v�lt. F�lgyorsultak az esem�nyek. Toboe egy �k�lcsap�ssal kifektette az �t tart� f�rfit, majd egy k�vetkez�t d�nt�tt le m�r farkas form�ban. Kanna is elszabadult, �s arc�t a p�l�j�ba t�r�lte, ami v�rmaszatos lett, majd a lassan v�rengz� farkask�ly�kre n�zett �s nekiugrott. Az emberek szerencs�re nem l�tt�k meg, hogy farkas. Kiba elfordult, mivel a t�bbiek elmenek�ltek �s elm�lt a v�sz. Vajon mit keresnek itt?

- Hov� megy�nk m�r Kanna?! – k�rdezte a fi�, mik�zben egy emeletes h�z n�ha fokhi�nyos t�zvesz�ly eset�n haszn�lt l�pcs�j�n szaladtak f�lfel�.
- Majd megl�tod! Nagyon sz�p lesz, hidd el nekem! – v�laszolt a l�ny �s f�lugrott egy f�lig let�rt l�pcs�r�l, ami �ppen meg tudta tartani. M�r csak n�h�ny l�pcs�fok volt h�tra, mikor Kanna alatt leszakadt egy elrozsd�sodott fok. F�lsikoltott, de Toboe �ppen elkapta.
- Te mindig ilyen vesz�lyes helyeken j�rk�lsz? – k�rdezte a fi�, miut�n f�lh�zta Kann�t.
- M�ltkor m�g j� volt ez a l�pcs�fok! – k�rte ki mag�nak gyorsan a l�ny, majd elmosolyodott. – Gyere, mindj�rt ott vagyunk! – �s ezzel ment is tov�bb. F�l�rtek a l�pcs�n a h�z tetej�re. Tobo�nak el�llt a l�legzete. Az �g s�t�tj�n hatalmas sz�nes cs�kok futottak v�gig teljesen megvid�m�tva a t�voli h�vihar �s a hangos sz�l komors�g�t.
- Ez gy�ny�r�! – rohant k�zelebb Toboe a tet� sz�l�hez fittyet h�nyva a sz�lre.
- Na l�tod, nem megmondtam?! – k�rdezte Kanna mell� �rve. Csak �lltak a z�g� sz�lben, b�mulva az eget. �lltak, �s Toboe nagyon meglep�d�tt, mikor a l�ny megsim�totta a kez�t.
- Fogd meg a kezemet! – k�rte a fel� fordul� fi�t�l, aki v�r�sen, de �r�mmel teljes�tette a k�r�st.
- K�sz�n�m sz�pen, hogy megmutattad ezt nekem! – mondta lelkesen Toboe, �s ism�t a l�nyra n�zett, akinek szomor� volt az arca.
- �n is k�sz�n�m, hogy megv�dt�l… - mondta halkan, hogy elnyomta a sz�l besz�d�t. Odab�jt a fi� h�t�hoz �s arc�t a piros ingbe f�rta.
- Mi a baj Kanna? Mi t�rt�nt? – k�rdezte a fi� �s meg akart fordulni, de Kanna szorosan tartotta.
- Ne n�zz most r�m… csak… �lljunk �gy egy kicsit m�g… csak egy kicsit… - mondta s�r� hangon, mire Toboe r�gt�n megfordult kit�pve mag�t a szor�t�sb�l �s mag�hoz �lelte a l�nyt, aki nagyon meglep�d�tt. �gy nagyon hamar elborultak a havas tet�n. Kanna alul Toboe f�l�tte. Hajukba, arcukra �s ruh�ikra h� ment. Elpirultak, majd elnevett�k magukat. Kanna szempill�ja lassan feh�res lett, az ott ragadt k�nnyek megfagytak rajta. Csak �lelkeztek a h�ban, majd Toboe p�r�gni kezdett mag�val r�ntva a l�nyt is. V�giggurultak a havas tet�n, m�g el nem �rt�k a p�rk�nyt, ahol nagyot koppant a fi� h�ta. Csak kacagtak meg�ll�thatatlanul, amit�l a hajukban l�v� h� egym�s arc�ba �s nyak�ba kezdett z�porozni. Ism�t gurulni kezdtek csak most a m�sik ir�nyba a p�rk�nyig. Kifulladva nevettek �s kapkodt�k a leveg�t. Test�ket r�zta a hahot�z�s �s az olvadt h�t�l vizes �s fagyott ruha. Lassan f�lt�p�szkodtak �s ism�t az �gre emelt�k tekintet�ket. Elt�nt arcukr�l a hahota, m�r csak szomork�s mosoly maradt.
- Mi�rt s�rt�l? – k�rdezte kicsit hangosabban Toboe az ork�nhang� sz�l miatt. Kanna meg�lelte a fi�t �s beled�rg�lte arc�t az �t�zott ingbe.
- Gyere, menj�nk haza! – mondta azt�n mosolyogva �s indult volna, de Toboe megragadta.
- Mi�rt s�rt�l Kanna? – k�rdezte k�ts�gbeesetten. – Mi�rt nem akarod elmondani? Akkor mi�rt mutattad ezt meg csak nekem? Mi�rt s�rt�l Kanna, mondd el!
- Veletek mehetek? – k�rdezte a l�ny �s egy k�nnycsepp csordult v�gig arc�n. Toboe megd�bbent.

Morgol�d�s hallatszott, majd egy halk �s�t�s a csaknem vaks�t�tben. Hige lassan f�l�lt �s k�rben�zett. Elvigyorodott, amint pillant�sa Kanna �gy�n megakadt. F�l�llt �s odalopakodott. M�r �ppen megsim�totta volna a takar�t, mikor egy k�z�ny�s hang f�lbeszak�totta.
- M�r vagy egy �r�ja lementek. Nem menn�k le a te helyedben malacka! – mondta Tsume, mire Hige morcosan lehuppant vissza fekhely�re.
- El�bb m�g aludt�l! – morogta k�nyszeredetten, hogy valamit v�laszoljon.
- Olyan hangosan �s�tozol, hogy m�g egy halott is kikelne a s�rj�b�l! Aludj, �s majd reggel b�jologhatsz a kisl�nnyal… - mondta a sz�rke farkas, majd h�t�r�l �tfordult oldal�ra �s visszaz�rta eddig nyitott szemeit. Hige csak �lt a n�ma, cs�ndes s�t�tben, majd � is visszafek�dt.
- Lecsapta a kezemr�l a k�ly�k! – morogta miel�tt visszaaludt volna. N�h�ny perccel k�s�bb m�r egyenletes durmol�s t�lt�tte meg a szob�t. Tsume pedig f�lnyitotta a szem�t. Kihagyott egy apr�cska r�szletet, amikor t�j�koztatta t�rs�t a k�t k�ly�k holl�t�r�l. Ugyanis kimentek az ajt�n. Teh�t nem voltak a h�zban m�r egy j� ideje!

- Toboe, veletek akarok menni! Nagyi nem tudott innen elvinni, mert vagy �n nem voltam el�g er�s a kijut�shoz, vagy �. De nagyi hamarosan… hamarosan elmegy, �s �n nem akarok egyed�l maradni! Veled akarok menni Toboe! – hadarta a l�ny. Toboe csak �llt, m�r nem szor�tva csak tartva karjai k�zt Kann�t. Nagyon meglep�d�tt, majd sz�ve f�lzakatolt �s mag�hoz r�ntotta.
- Rendben! Gyere vel�nk, ha szeretn�l! – mondta mag�hoz szor�tva a l�ny fej�t is. �gy �lltak a sz�lben, am�g m�r vacogni nem kezdtek.
- Azt hiszem haza k�ne menn�nk, mert k�l�nben csak j�gkocka marad bel�l�nk! – mondta a l�ny megsim�tva Toboe h�t�t, aki zavartan nevetve elengedte, �s hagyta, hogy ism�t maga ut�n r�ngassa a hazamenet alatt.

Hige f�radtan �s�tozott, amikor megszimatolta a reggel k�zeledt�t �s f�lkelt. R�n�zett Tsume csaknem mozdulatlan test�re, majd f�l� hajolt �s megn�zte az arc�t is. Meg sem r�ndult, orrlukai �ppencsak mozogtak jelezve, hogy leveg�t az�rt vesz. A barna farkas f�llelkes�lt �s �ll�sba pattant. A m�sik k�t �gy �res volt. Lerobogott a l�pcs�n az el�t�rbe, majd befordult a konyh�ba, de ott nem volt senki. �tballagott a nappaliba �s majdnem h�tast esett. Toboe a kanap�n elter�lve, m�g feje Kanna �l�ben, a l�ny pedig a v�ll�ra d�lve aludt. Ruh�ik java r�sze a f�ld�n hevert. Pokr�ccal �s n�h�ny nagyobb ruhadarabbal takar�ztak.
- H�t ez… - ny�gte ki Hige, majd kih�tr�lt �s f�lszaladt a l�pcs�n. Majdnem nekiment Tsum�nak.
- Figyelj oda malacka! – sz�lalt f�l hangosan a sz�rke farkas, �s kiker�lve a kiss� zaklatott Hig�t, lement a nappaliba, ahol elnevette mag�t.
- Nocsak! – jegyezte meg hangosan is. �s a k�t fiatal csak aludt, kiheverve az est f�radalmait, �s a nagy vereked�st, l�pcs�m�sz�st, hemperg�z�st.

- Felel�tlen volt�l Kanna! – emelte f�l a hangj�t Garana, mik�zben a m�sik n�gy farkas n�m�n �ld�g�lt a kanap�n.
- De �n csak…
- Nincs! Ostobas�g volt! Mi t�rt�nt volna, hogyha arra ker�l a sor, hogy meg kell magadat v�deni, mint farkas?! Akkor mit tett�l volna?! – v�gott k�zbe az id�s farkas. Kanna csak �llt n�m�n, megsz�gyen�lten. Val�ban nem gondolt bele, hogy mi lett volna, ha Toboe nem v�di meg. Ha Toboe nem v�ltozik �t �s tereli el r�la a figyelmet. Mi lett volna, ha Tobo�t b�ntj�k, �s � is leleplez�dik, mert meg kell v�denie a fi�t �s mag�t is. Mind ebbe nem gondolt bele…
- K�rem, ne b�ntsa Kann�t! �n k�rtem meg r�, hogy vigyen el! � mes�lt arr�l a helyr�l �s �n k�rtem, hogy vigyen el, hogy mutassa meg! – sz�lalt f�l hirtelen a farkask�ly�k, csaknem s�r� hangon. Garana f�lh�zta szem�ld�k�t �s r�n�zett a barna haj� fi�ra. N�h�ny percig cs�nd honolt, majd az id�s h�lgy m�lyet s�hajtott.
- �rtem. De Kanna akkor is felel�tlen volt. Nem flang�lhat k�t gyerek, az �jszaka k�zep�n az utc�n. Vesz�lyes; nektek pedig k�l�n�sen! – z�rta le v�g�l a t�m�t. – Most pedig itt az ideje, hogy rendesen megreggelizz�nk. Kanna…
- �rtettem! Megyek �s k�sz�tek reggelit! – lelkes�lt f�l a l�ny a halv�ny megbocs�t�son �s m�r rohant is ki a nappalib�l. Az ajt�ban visszafordult.
- Toboe, nem j�ssz seg�teni? – k�rdezte, mire a k�ly�k is lelkesen f�lpattant �s k�vette. Hige is ut�nuk indult.
- Nem gondolod, hogy elegen vannak? Vagy f�leszed m�sok adagj�t miel�tt kihozz�k malacka? – k�rdezte Tsume �s kib�mult az ablakon. Hige nem vett r�la tudom�st, csak mosolyogva kiment seg�teni a p�rosnak. N�h�ny percnyi cs�nd ut�n Garana megt�rte a jeget.
- Ma este m�r indulhattok, nyughatatlan bar�tom. De lenne egy k�r�sem hozz�tok.
- �s mi lenne az? – hajolt el�re Kiba �s a sz�rke farkas is visszafordult a mondand� idej�re.
- K�rlek, vigy�tek el innen Kann�t. Nem akarom magam mellett tartani, nem erre sz�letett. Nyughatatlan �s a sz�pre v�gyik, de �n m�r t�l �reg vagyok, hogy kivigyem ebb�l a havas medenc�b�l. – mondta az id�s asszony szomork�s mosoly k�s�ret�ben. Kiba Tsum�ra n�zett, majd vissza Garan�ra.
- Rendben, magunkkal vissz�k.
- M�g egy k�ly�k fog minket lass�tani… csod�s… - morogta Tsume alig hallhat�an.

- Oh, gyere akkor te is seg�teni Hige! K�rlek, vegy�l le n�h�ny t�ny�rt onnan a szekr�nyb�l… valami ed�nyt m�g, meg poharakat. Te pedig Toboe, ott a kanna, tegy�l f�l vizet te�nak! – vez�nyelt a l�ny, majd a h�t�h�z l�pett �s kivett bel�le egy j� adag h�st a k�t fi� pedig ny�lcsorgatva abba hagyt�k teend�ik v�gz�s�t.
- H�, most lazs�lni vagytok itt, vagy seg�teni?! – csattant f�l Kanna nevetve �s m�r k�szen is volt saj�t teend�ivel. – �n megyek, megk�rdezem, hogy ki k�r te�t, addig ti is v�gezzetek!
- Igenis! – v�gta hapt�kba mag�t a k�t fi� �s indultak a dolgukra. Majd a l�ny kiment. Hige m�g egy ideig t�bl�bolt a szekr�nyek k�r�l, majd meg�llt.
- Gratul�lok k�ly�k, j�l lecsaptad a kezemr�l! �s m�r az els� pillanatban! – mondta mosolyogva. El�sz�r nagyon b�nta, hogy nem neki siker�lt megh�d�tania Kanna sz�v�t, de azt�n esz�be jutott Blue. Toboe meg�llt �s elkezdett a f�z�ed�nyb�l kifolyni a v�z. �rtetlen arcot v�gott.
- Ezt meg, hogy �rted Hige?
- �, semmi! Nagyon tetszik neked a kisl�ny? – k�rdezte, cinkosan kacsintva, mire a k�ly�k elpirult.
- Nem, mi csak bar�tok vagyunk! – hadarta gyorsan, majd az ajt�ba n�zett, ahol Kanna halv�nyan mosolyogva �llt.
- Kifolyik… z�rd el… - mondta nevetve az ing�vel egybeolvadt fi�nak. Toboe persze els�re nem �rtette meg a c�lz�st, �gy Hige int�zkedett.
- Jaj, bocs�nat! – menteget�z�tt gyorsan.
- Semmi v�sz, na tegy�k oda a te�t! – mondta a l�ny mosolyogva. Hige egy kicsit n�zte Kann�t. Egy pillanatra �sszeakadt a tekintet�k, mire a l�ny szem�nek csillog�sa szomork�sb�l vid�mba csapott �t. M�r �ppen odal�pett a volna a k�ly�kh�z, hogy elvegye a teli f�z�ed�nyt, mikor a f�ld megingott alatta �s a t�volban sikolyok kezdt�k f�lt�rni a d�lut�n nyugodt zsong�s�t, z�mm�g�s�t.

- Mi t�rt�nik? – rontott ki a h�rom farkas a konyh�b�l �s l�tt�k, amint Kiba kiv�gja a bej�rati ajt�t �s ki�ll az utc�ra.
- Nem tudom Kanna, de ne menj ki az utc�ra! – ki�ltott a m�r �ppen rohanni akar� l�nyra Garana.
- Ezek Jaguara katon�i! – rontott be Kiba, mire Tsume is odarohant �s a t�bbiek is ott toporogtak.
- Ha ezek Jaguara katon�i, akkor sietnetek kell! Azonnal hagyj�tok el a v�rost, am�g m�g nem t�l k�s�! – ki�ltotta Garana mik�zben maga is kifel� t�rt a lak�sb�l.
- �rtett�k! Gyer�nk, indul�s! Gyere! – hadarta Tsume �s megragadta Kanna kez�t, aki meglep�d�tt �s hirtelen h�tra fordult nagyanyj�hoz, aki szint�n m�g�tt�k futott, amennyire csak tudott. Sik�torokon futottak v�gig, sikolyokt�l, fegyverropog�st�l k�s�rtetten. Fej�k f�l�tt sz�trobbant a tet�. �g� cser�p �s fadarabok sz�lltak szerte-szana. A k�vetkez� mell�kutc�ban m�r jav�ban �gtek a h�ztet�k.
- Nagyi, ne maradj le! Gyere, add a kezed! – ki�ltotta Kanna �s nem t�r�dve Tsume r�ncig�l�s�val mindenk�ppen meg akart �llni, hogy visszamenjen a nagymam�j�hoz.
- Gyere m�r k�ly�k! Itt akarsz elpusztulni?! A gyeng�k elvesznek, mert nem �rdemesek az �letre! – ki�ltotta Tsume �s nagyot r�ntott a lec�vekelni akar� l�nyon, hogy att�l elesett �s a f�ld�n h�zta. K�nytelen volt meg�llni, mire Toboe is megtorpant. Kanna kir�ntott a kez�t a sz�rke farkas vasmarka k�z�l �s visszafel� szaladt, nem t�r�dve a szavakkal, vagy nagyanyja integet�s�vel.
- Nem hagylak egyed�l nagyi! – ki�ltotta, mire hirtelen ism�t egy robban�s d�rd�lt a mellett�k l�v� h�z tetej�be. Hatalmas, �g� gerend�k kezdtek el a f�ld fel� sz�guldani.
- Nagyi!
- Kanna!
- Toboe!

A m�sodpercek f�lgyorsultak. Minden csak egy pillanat alatt t�rt�nt. Egy elhal� ny�g�s �s egy sikoly szelte �t a sik�tor b�z�s eg�sz�t. Ezut�n egy ki�lt�s, majd m�g egy �s m�g egy.
- Kanna! – ord�totta Toboe torka szakadt�b�l �s a l�ny fel� rohant, ki nagyanyj�t �tkarolva fek�dt n�h�ny �g� gerenda �s egy csom� t�rmel�k alatt. A l�ny hangja elv�konyodott �s egyre sikoltozott, ny�g�tt a f�jdalomt�l. Lassan �rezni kezdte a p�rk�l�d�, eleven h�s szag�t, mely fojtogatta. Elevenen falta f�lfel� a t�z.
- Kanna, mindj�rt kiszedlek onnan, ne agg�dj! – ord�totta k�nnyekt�l �ztatottan Toboe, mik�zben sz�v�t facsarta a k�nszenved� sikoly, mely a l�ny test�b�l t�rt el�. Megragadta az egyik gerend�t �s megpr�b�lta f�lemelni, de nem b�rta. A t�z nem h�tr�ltatta volna, de t�l gyenge volt, hogy f�lemelje a neh�z keresztf�t.
- Gyere m�r Toboe, menn�nk kell, vagy k�l�nben mi is itt d�gl�nk meg! – ord�totta Hige, �s Tsum�val egy�tt pr�b�lt�k elr�ngatni a k�lyk�t, aki nem t�g�tott. A k�t farkas nem tudta elvinni a s�rva ord�t� �s sik�toz� l�nyt�l.
- Toboe, menj�nk! – kiab�lt�k, mire ism�t robban�s hallatsz�dott nem messze t�l�k.
- Nem! Meg kell menten�nk Kann�t! Vel�nk kell j�nnie! El akarom vinni! – �v�lt�tte a farkask�ly�k. Mellette lassan elhalkult a sik�toz�s.
- Toboe! Menj… menj… menj m�r! – ordib�lta rekedten, �ssze�gett arccal Kanna, majd fej�t leejtette n�h�ny �g� fadarabra.
- NEEEEEM! – vis�totta Toboe �s megpr�b�lkozott ism�t f�lemelni a gerend�t, ami n�h�ny centire megemelkedett, de ut�na visszaesett a f�ldre. Toboe szemei elkerekedtek, majd hatalmas k�nnyek buggyantak ki bel�le, melyeket a t�z pillanatok alatt f�lsz�r�tott. �sszecsuklott, de Tsume elkapta, �s a v�ll�ra vette. �jra rohanni kezdtek. Sikolyok, �v�lt�sek �s s�r�s k�s�rte �tjukat, m�g ki nem jutottak a v�rosb�l �s annak hat�ra k�zel�b�l.

Toboe lassan kinyitotta szem�t. Nem l�tott m�st, csak a sz�rk�s felh�kkel bor�tott eget, melyb�l apr� kis feh�r h�pelyhek sz�lling�ztak. R�gt�n f�l�lt, �s f�ljajdult, ahogy meg�rezte tenyer�n a j�ghideg havat �get�. K�rben�zett. A t�bbiek n�m�n n�zt�k �t, majd elford�tott�k fej�ket k�v�ncsi tekintete el�l. Len�zett kez�re, melyr�l lep�rk�l�d�tt a b�r, �s a sebeket cs�pte a hideg h� �s b�rmi tapint�sa. K�nnyek sz�ktek szem�be. F�lh�zta t�rd�t �s r�borult zokogva.
- Pedig vel�nk akart j�nni… egy�tt maradhattunk volna… mi�rt kellett �gy t�rt�nnie?! – s�rta �v�ltve, de senki nem adott neki v�laszt. A vil�g haldoklik… van, aki el�bb, van, aki k�s�bb pusztul vele… nem tudnak mit tenni ez ellen.

Toboe egyre csak s�rt, zokogott. Nem tudott m�st tenni. Nem tudott seg�teni Kann�nak. M�sodszorra vesztette el azt, ami a legfontosabb volt sz�m�ra… aki a legfontosabb volt sz�m�ra. �… � maga, Kanna k�rte meg r�, hogy menek�lj�n. Meg akarta v�deni azt, aki fontos volt sz�m�ra, de ez az � �let�be is ker�lt. Lassan abba hagyta a zokog�st. F�lemelte v�r�sen �g� szemeit t�rdeir�l �s a t�bbiekre n�zett, akik szint�n rossz hangulatban v�rt�k, am�g � f�l�p�l. Elmosolyodott.
- Tal�ljuk meg Chez�t… tal�ljuk meg a Paradicsomot! – mondta hat�rozottan, �s neh�zkesen, de f�l�llt. A t�bbiek is f�lkeltek �s elindultak. M�g Egy utols� pillant�st vetett a feh�r pelyheket ont� �gboltra.
- Kanna… tal�lkozunk a Paradicsomban, v�rj r�m! Keresd meg a nagyit is �s v�rjatok r�m egy�tt!