-Üdvözlök minden kedves olvasót, akik olvassák most eme sorokat. Üdvözöllek téged is Kiba.
Kiba bólintott, majd leült.
-Azt javaslom, hogy vágjunk a közepébe. Kérlek, bocsásd meg a nyers kifejezést és az azonnali támadást, de az olvasóim nagyon kíváncsiak rá, hogy van-e barátnőd. -forgatom a kezemben a tollat, mint valami alattomos Rita Vitrol- Bizonyára tudod hogy nem kis női falka vonít szenvedélyes kínjában érted.
-Nincs. Ki kell ábrándítanom őket. -válaszolta higgadtan és fertelmesen kétértelműen.
-Ezek szerint Chezával való kapcsolatod nem a szerelmen, hanem csak a Paradicsomon alapul?-tértem ki gyorsan a kérdésre, amihez ki akartam lyukadni.
-Cheza egy nagyon szép lány, nagyon kellemes az illata, és amikor a közelében vagyok úgy érzem, hogy nincs számomra lehetetlen akadály, amit ne tudnék leküzdeni. Erőt önt belém, és farkas lehetek mellette.
Láttam hogy nem akar egyértelmű választ adni, ezért nem is erőlködtem tovább, nehogy még jobban túllépjem a biztonságom határát.
-Szép kis falka gyűlt köréd, de akartad hogy veled menjenek?
-Nem, egyáltalán nem kértem tőlük, de nem bánom. Habár voltak elég zavaró helyzetek a számomra, mikor úgy éreztem, hogy csak hátráltatnak az előre haladásomban. Ezért indultam Darcia tornyához egyedül a hóviharban, meg azért is, mert így aggódnom sem kellett azért, hogyha hátra marad valaki.
-Tehát nem csak a makacsság vezetett téged? Hige csatlakozott hozzád először. Eléggé zaklatott voltál először, mikor megláttad emberi alakban.
-Az emberi illúzió csak kényszer mindenki számára, számomra a legnagyobb súly, mert sérti a büszkeségem, hogy nem tudok járni-kelni a tömeg közt saját, természetes alakomban. De Hige meggyőzött, hogy enélkül nem tudnánk nyugodtan utazni. Sokan rossz szemmel tekintenek a farkasokra.
-A hamis meséket illetően nem is csodálom, hogy a hírnevetekben csorba esett. Mi a véleményed Higéről?
-Néha kissé idegesít, de sosem mutatom ki. Nem kértem hogy velem jöjjön, néha hátráltat is, mert folyton ennie kell. Nem írom a jó oldalára azt, hogy egészen lehetetlen dolgokat is képes megenni... De azért másrészt nagyon jól esik hogy támogat. Olykor úgy viselkedik, mint egy nagyra nőtt gyerek, de tud ő is komoly lenni, csak akkor valami ijesztőbb dolognak kell történnie. De ő Hige...
-Mint egy nagyra nőtt gyerek... A falkában valóban van egy gyerek. Toboe gyakran hátra maradt, mivel még kölyök és ezért fizikailag sokkal gyengébb, mint te, vagy a többiek. Ha zavart Hige gyomorkorgató kalandjai, Toboéval mi a helyzet?
-Még csak kölyök, ezért elnéző voltam vele. Nem tehetett róla, hogy folyton lemaradt, igazából furcsáltam volna is, ha bírta volna rendesen a tempót. Az ő döntése volt hogy ilyen fiatalon ekkorát vállaljon, és mikor lehetőség volt rá, hogy megálljon, minket választott. Ezt nagyon becsülöm és értékelem, emellett a rozmárral vívott csatája után nagyot nőtt a szemeimben. Ő mentett meg, ezért nagyon hálás vagyok neki.
-Mindketten tudjuk hogy van egy „fekete bárány” a csapatban. Róla mit tudnál mondani? Hogy érzed, javult a kapcsolatod Tsuméval?
-Tsume egy igazi keményvágású farkas. Őt sem kértem hogy kövessen, akármikor el tudott volna válni tőlünk. Néha éreztem, hogy kritizál, de nem akartam falkavezér lenni. Régebben sokat morogtunk egymásra, de mostanra rengeteget változott és úgy vélem képes lenne akár az életét is feláldozni értem és a falkáért. Ami persze kölcsönös.
-Követnek is emberek titeket. Nem zavaró?
-Amíg nem állnak az utunkba addig nem.
-A farkasvadász rengetegszer keresztezte már utatokat. Egész seregekkel küzdöttetek meg sikeresen, hogyhogy egyetlen egy emberrel nem bírtok el?
-Mert nem is akarunk vele elbánni, mert úgy vélem nem volna igazságos. Ahogy minden állat, mi is megérezzük azt, hogy mi lakozik az emberek szívében. És ő nem gonosz.
-És mi a helyzet akkor Darciával? Úgy tudom őt sem a puszta rosszindulat vezérli.
-Amíg csak rólunk van szó, addig tűrünk. De Chezát hagyják békén.
-Jaguara is elég nagy veszélyt jelent.
-A nemesek magánháborúiba nem akarok beleszólni.
-Értem... Volt már mélypont az utazásod során, amikor úgy érezted nem tudod tovább csinálni?
-Nem. Voltak nehéz helyzetek, Cheza többször elszakadt tőlünk, de nem volt olyan alkalom, amikor azt éreztem volna, hogy nincs több, és hogy az utat nem tudnám folytatni.
-Te is elszakadtál egyszer a falkától. Hogyan éled meg most visszatekintve az Örökkévalóság kertjét?
-Talán visszamennék, és talán nem...
-Miért ez a kétértelműség?
-Mert igazából jól éreztem magam ott, és nem volt semmi gondom, emellett Myu is kellemes társaság volt. De valljuk be, a Kert a túlvilág volt, és a halál még nem jöhet el a számomra, amíg meg nem találom ezt, amit igazából keresek...
-Ezek szerint tetszett Myu?
-Én farkas vagyok. A szellemek kapcsolata szabad, de igazából nem illettünk egymáshoz.-jelentette ki hideg arccal, mintha mérges lenne rám, hogy ilyen privát kérdéseket teszek fel.
-Amikor felébredtél, és újra a falkával lehettél, mit éreztél? Nagyon boldognak tűntél, és először lehetett nevetni látni téged.
-Nagyon szép percek voltak azok. Úgy érzem ott újból elmélyült valami köztünk.
-Újból? Mikor volt az első? Tsumét a robottól tényleg csak ösztönileg mentetted meg?
-Te mit tettél volna?
-Itt én kérdezek.-mosolyogtam el, majd határozottabb hangon megszóllatam- Aki megtalált kölyök korodban mesélt valamit róla konkrétan?
-Nem... És nem is sajnálom.
-Mielőtt el nem pusztult volna a falkád a tűzben, azelőttről van valami emléked? A szüleidről...
-Nem. Egyáltalán nincs. Az az életem végleg a tűz martaléka lett, meg hát nagyon kicsi voltam akkor.
-Azért ez a kíváncsiság, mert sokan úgy vélik, hogy nem vagy igazából fehér farkas.
-Ha azt akarod megkérdezni, hogy emlékszem-e a szüleim bundájára a válaszom újra nem. De nem is akarok, mert nem tartom fontosnak.
-Pedig érdekes. Személyes saccként lehet hogy barnák voltak, amire a hajad utalna? Mert elég furcsának tartom, hogy míg a többi farkas bundájának színe nagyjából megegyezik hajszínével, addig neked egyáltalán nem.
-Ezen még nem gondolkoztam. De amilyennek látnál farkasszemmel olyannak látsz most, csak emberi arccal. Ezt nehéz elmagyarázni, de ti szinte egyformának láttok minket. Mi is így látunk titeket embereket. Csak az segít nekünk a megkülönböztetésben, hogy mindannyian más ruhát és dolgokat viseltek.
-Jellegzeteseket. Gondolom ezzel te is tisztában vagy, hisz a falkán belül is más-más a ruhaviselet az illúzióban.
-Más-más, de nem igazán tartjuk számon, főleg én nem, mert nekem mindegy.
-Nem voltak ezzel az illúzióval gondok, az mellett, hogy zavar téged?
-Azon kívül semmi...
-Mielőtt lejárna az időnk egy nagyon lényeges dolgot hagytam utoljára. Mit vársz a Paradicsomtól?
-Csak jövőt.
-Jövőt?
-Igen. Csak jövőt, semmi többet.
-Köszönöm a beszélgetést, és gondolom az olvasók is köszönik, hogy itt lehettél. Valamit üzennél a rajongóknak, azoknak akik imádnak?
Kiba komolyan megfordult és hideg közönnyel megszólalt:
-Nincs...